A testület indoklása szerint az írót az emlékezés művészetéért tüntették ki, amellyel megidézte a legfelfoghatatlanabb emberi sorsokat és feltárta a náci megszállás mindennapjait.

Egy nemzedék kérdései
Modiano nem tartozik a Magyarországon igazán ismert szerzők közé. A francia nouveau roman és az egzisztencialista regény egyik nagy hatású képviselője, műveit a tömörség és a filozófiai mélység jellemzi. Regényeinek témája a holocaust utáni nemzedék én- és múltkeresése. Kíméletlen és egyben megbocsátó a háborúval, a múlttal, a gyermekkorral és a szülőkkel kapcsolatban, ám a háború utáni nemzedék örökségének feldolgozását kiemelkedően fontos feladatnak tartja. Ez a félmúlt ugyanis sokszor nehezen megragadható, gyakran a tisztázás helyett a felejtésbe merül, s így meg nem értett, át nem látott emberi sorsokat teremt.

Modiano e problémakör feldolgozására vállalkozik. Munkáit a nemzedéki önazonosság keresése, a káosz megértésének kísérlete, és a társadalom változásainak számbavétele jellemzi. Magyarázatot próbál találni az előtte feltáruló eseményekre, remélve, hogy a részletekből fel tudja építeni saját öntudatát, meg tudja határozni önmagát. Korának gyermekeként megkerülhetetlen témája a német megszállás története. Jóllehet ő csak 1945-ben – holland illetve olaszországi zsidó szülők gyermekeként – született nem ismerhette személyesen azt az időszakot, mégis vissza-visszatérő motívuma munkásságának szülei generációjának sorsa, élete.

Botrányos szövegek, komoly elismerések