- jelentette ki a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója csütörtökön Budapesten, a vállalat éves közgyűlésének megnyitásakor.

Hernádi Zsolt elmondta: több közép-európai finomítót, köztük a magyart és a szlovákot is az orosz kőolaj feldolgozására tervezték. Regionális szinten ezekbe a finomítókba naponta 120 millió liter orosz kőolaj érkezik, ebből gázolajat, benzint és egyéb, a gazdaság számára nélkülözhetetlen termékeket állítanak elő. Ennek a mennyiségnek a kiváltása nem kevés idő és nem kevés pénz - emelte ki.

Hernádi Zsolt hangsúlyozta azt is, hogy az orosz-ukrán háború befejezésének érdekében a Mol mindenben illeszkedik az Európai Unió szankcionális rendszeréhez és az unió által meghozott intézkedéseket betartja.

A benzinárstopról szólva az elnök-vezérigazgató úgy fogalmazott: az energiaárak hirtelen emelkedésére kormányzati szinten reagálni kellett, de az átmeneti intézkedéseket középtávon ki kell vezetni, sokáig nem lehet fenntartani, mert elfogynak az erőforrások.

Hernádi Zsolt rámutatott: a háború miatt kialakuló globális válsághelyzetben újra a figyelem középpontjába került az európai ellátásbiztonság törékenysége. Mint mondta, ez kijelöli a Mol-csoport feladatait is, a jövedelemtermelés mellett újra elsődleges lett az ellátás biztonságának fenntartása, az energetikai szuverenitás erősítése a térségben.

Az elnök-vezérigazgató felidézte, hogy a vállalat nem most kezdett ezekkel a kérdésekkel foglalkozni, 8 év alatt 170 millió dolláros befektetéssel körülbelül 30 százalékra tudták növelni a nem orosz típusú kőolaj bekeverési lehetőségét.

Ha holnaptól nem érkezne orosz kőolaj, a jelenlegi fogyasztási szintet máshonnan behozott termékekkel nem tudnák fenntartani. Becsléseik szerint teljes embargó esetén mintegy 2-4 év és 500-700 millió dollár kellene, hogy a finomítókból biztosítani tudják a régió ellátásához szükséges termelési szintet - fejtette ki.

Hernádi Zsolt jelezte azt is, hogy Oroszországból érkezik Európa dízel importjának csaknem fele, a teljes piac 10 százaléka.

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója elmondta: az orosz kőolajtermékek exportjának elmaradása az Európai Unióban legjobban Nyugat-Európát érintené, a kőolaj elmaradása viszont Közép-Európát.

A szabályozás nem mehet a legkiszolgáltatottabb, tengerparttal nem rendelkező országok rovására - hangsúlyozta. Mint mondta, ebben a helyzetben kell megtalálni azt a megoldást, ami a legjobban szolgálja a közép-európai országok és az Európai Unió érdekét is.

Hernádi Zsolt úgy látja, hogy Magyarország az utóbbi 15 évben többet tett más országoknál a regionális energiabiztonságért. Példaként említette a hazai stratégiai gáztározó kialakítását és hálózatok összekötését.

A kialakult magas energiaárak kapcsán az elnök-vezérigazgató kifejtette: a kereslet gyorsabban bővült az energiaforrások piacán, mint a kínálat, erre csak ráerősített a háború. A magas árak ebben az évben szinte biztosan megmaradnak, a változékonyság jövőre normalizálódhat, de az árszintek korrekciója még nem lesz teljes, az új egyensúly beállására legalább 2 évet kell várni - mondta.

Hernádi Zsolt kiemelte, hogy az energiafüggetlenséghez, az ellátásbiztonsághoz szükséges fejlesztések költségeit ki kell termelni.

A Brent és az orosz Ural olaj közötti árkülönbségből fakadó potenciális nyereséget gyakorlatilag elviszi a hatósági árszabályozás, ha tartósan elviszi, a vállalat tartósan nem lesz képes befektetéseket végrehajtani - fogalmazott.

Az elnök-vezérigazgató szerint az árszabályozás nem lehet hosszú távú válasz, vissza kell térni a piaci normákhoz. Kitért arra is, hogy lesznek a társadalomnak olyan rétegei, amelyeknek ez nehézséget okoz majd, az ő tehermentesítésükhöz meg kell találni az utakat.