Az új tényállás – ami a június 25-én elfogadott új Büntető Törvénykönyv külön tényállásaként szerepel – az egészséget veszélyeztető bűncselekmények között kapott helyet. A HENT reméli, hogy az új Büntető Törvénykönyv gyógyszerhamisítás vonatkozásában megfogalmazott szankciói visszatartó erejűek lesznek, és így segítenek csökkenteni a kínálatot.

„Magyarország példát mutat Európában azzal, hogy az Európa Tanács Medicrime Egyezményében előírtaknak is megfelelve, hatékony szankciókat vezet be az egészségügyi termékek hamisítása esetére” – fogalmaz Székely Krisztina, a HENT gyógyszerhamisítás elleni munkacsoportjának vezetője. A szakértő reméli, hogy az új jogszabály hatékonyan hozzá fog járulni hazánkban a hamis egészségügyi termékek terjedésének megakadályozásához, és kellő visszatartó erővel bír majd ahhoz, hogy csökkentse a kínálatot.

Az új Btk. három évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azokat, akik hamis egészségügyi terméket, így gyógyszereket, állatgyógyászati készítményeket, valamint orvostechnikai eszközöket gyártanak, forgalmaznak, importálnak, szállítanak vagy tartanak. A tényállás alapján hamis gyógyszernek kell tekinteni az olyan terméket is, amelyben az adott termék összetételére vonatozó jogszabályi előírások megsértésével használnak fel gyógyszer-hatóanyagot, így pl. élelmiszerben vagy kozmetikumban.

Szigorúbb büntetéssel, akár nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható az elkövető, ha a hamisított termék fogyatékosságot, súlyos egészségromlást okoz, vagy halált eredményez. Szintén szigorúbb a büntetési tétel, ha a bűncselekményt az egészségügyben dolgozó szakember követné el, illetve ha a hamis készítmény a fogyasztók számára széles körben válik hozzáférhetővé, ezzel tipikusan a hamis gyógyszerek internetes értékesítésének esetét szankcionálva.

Az új tényállás Büntető Törvénykönyvbe iktatásával Magyarország teljesíti az Európa Tanács által kidolgozott Medicrime Egyezményhez történő csatlakozás feltételeit. A Medicrime Egyezményt aláíró államok vállalják, hogy a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem hatékonyságának fokozása érdekében kriminalizálják az egészségügyi termékek hamisítását, és a büntetőjog eszközeivel is üldözhetővé teszik a hamis gyógyszerekkel és egészségügyi termékekkel kapcsolatos gyártási és forgalmazási cselekményeket.

A Medicrime Egyezménynek és a hazai jogalkotóknak sem célja a fogyasztók büntetése, ezért a felelősségre vonás alapját az teremti meg, ha a hamis, meghamisított vagy Magyarországon nem engedélyezett egészségügyi termékből indokolatlan, vagyis a személyes szükséglet kielégítésénél nagyobb mennyiség van az elkövető birtokában.

A hamis készítmények kínálatának visszaszorítása mellett fontos a fogyasztói körültekintés, a tudatos vásárlás, hogy kizárólag biztonságos forrásból szerezzünk be gyógyszereket. A hamis készítmények fogyasztása veszélyes és kockázatos, hiszen eredetük, összetételük bizonytalan, az előírtnál kevesebb vagy akár több hatóanyagot is tartalmazhatnak, de az is előfordulhat, hogy egyáltalán nem tartalmaznak hatóanyagot, emellett további veszélyes, akár mérgező anyagokat is előfordulhatnak bennük.