Az idei feltárások eredményéről szerdán két órakor nyílt bemutatót tartanak a vásártéren.
A tavaly feltárt pincét tovább ásva, egy méteres mélységből került elő a beszakadt helyiség födémje, 16-22 centi széles, egymással párhuzamosan futó pallók és alattuk a tartógerendák - ismertette az ásatásvezető régész.
Borhy László tájékoztatása szerint ilyen épségben megmaradt födém felfedezésére az elmúlt évtizedekben nem volt példa Magyarországon. A leletből rekonstruálható a teljes római kori födémszerkezet, a szögelések, a csapolások módja. A környezetében talált edények és töredékek alapján a szerkezetet a Krisztus utáni 200-230-as években készíthették.
A födém alatt pincéből különböző tárolóedények, amforák, dörzstálak töredékei és a bennük tárolt gyümölcsök és növények, köztük datolya, alma, barack, körte és olíva magjai kerültek elő, de számos olívabogyóra és datolyára bukkantak megkövült, összeszáradt állapotban.
Brigetio a távolsági kereskedelem célpontja volt. Hispániából, Itáliából szállítottak ide csemegéket, erre utal a korabeli csomagolóanyag, az amfora, amelyekben légmentesen lezárva nagy távolságokra tudták eljuttatni olajat, bort, olívabogyót, fahéjat, de osztrigát is szállítottak ide - mondta Borhy László.
A régészek szerint Brigetio felépítését, szerkezetét, történetét Magyarországon Aquincuméval lehet összehasonlítani. A település az egykori római határ, a limes mentén jött létre. Brigetio a Severusok alatt élte virágkorát a 2. század végén, a 3. század elején municípiumi rangot kapott, később már coloniaként említik.
Először a légiótábor jött létre, amelynek a vonzáskörzetében kialakult a táborváros, a katonai városnegyedtől 2-3 kilométerre pedig a bennszülött népesség lakhelyeként szolgáló civil település létesült.
A rendszeres ásatásokkal az egykori polgárváros központját tárják fel. A szerdán 14 órakor kezdődő nyílt régészeti bemutató után 16 órakor a "Rómaiak a Dunakanyarban" címmel nyílik időszaki régészeti kiállítás a Klapka György Múzeum főépületében.