Homolya Róbert kifejtette, a közlekedés forradalmi változáson megy át, mivel egyre több elektromos meghajtású jármű közlekedik, de a folyamatosan fejlődő közösségi közlekedést és kerékpározást is évről évre többen választják az iskolába vagy munkába járáshoz.

Emlékeztetett arra, hogy 15-20 évvel ezelőtt évente még mintegy 2000 ember halt meg közlekedési balesetben Magyarországon, ez a szám az elmúlt évek közlekedés-biztonsági beruházásainak köszönhetően évi 600-ra csökkent. Ez nagyjából az uniós átlagnak felel meg, ugyanakkor szükséges, hogy a javuló tendencia folytatódjon - emelte ki.

Az eseményen Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy a közlekedés okozza a szén-dioxid-kibocsátás 24 százalékát Európában, ezért fontos lenne csökkenteni a légszennyezést.

Kifejtette, hogy a levegő szennyezése évente 400 ezer európai lakos korai halálát és mintegy 120 milliárd euró többletköltséget okoz. Csak közlekedési balesetben mintegy 25 ezer ember hal meg évente Európa útjain - figyelmeztetett.

Elmondása szerint Magyarország az innovatív közlekedési fejlesztések, az alternatív üzemanyagok elérhetősége (például az elektromosautó-töltőállomások) területén élen jár Európában, ezért más országoknak is jó példa lehet.

Fontosnak nevezte, hogy az Európai Mobilitási Hét akcióval felhívják az emberek figyelmét arra, hogy munkanaponként mintegy 1 milliárd euró veszteséget okoznak a közlekedési dugók a kontinensen.

A tájékoztatón Dabóczi Kálmán, a BKK vezérigazgatója kiemelte, hogy a közösségi közlekedésnek ki kell aknáznia a fejlődő technológiai lehetőségeket. Rámutatott: meg kell változtatni azt a szemléletet, hogy a közösségi közlekedés csak viszi az adófizetők pénzét, mert a világon szinte mindenhol veszteséges, pedig e nélkül a városokban még a mostaninál is sokkal nagyobb dugók lennének, ezért folytatni kell a fejlesztéseket ezen a területen.