Egyébként csaknem 4,5 millió címről érkezett valamilyen adat. A válasz megtagadása eljárást von maga után.

Összességében eredményes volt az idei népszámlálás, így a Központi Statisztikai Hivatal – ezen keresztül Magyarország – egy tíz évre elegendő adatvagyonhoz jutott. Mint ismert, ez a tizenötödik teljes körű összeírás volt, a legutóbbi cenzus 2001-ben zajlott le.

Minden háztartásról van valamilyen információnk – mondta el az MNO kérdésére Virágh Eszter. A KSH népszámlálással foglalkozó szóvivője kiemelte: csaknem 4,5 millió címről érkezett valamilyen adat, amelyek között újonnan talált címek is vannak, ugyanakkor néhány helyen nem sikerült a kapcsolatfelvétel, és ilyenkor csak néhány alapinformáció kerülhetett fel a kérdőívekre.

Virágh Eszter tájékoztatása szerint a népszámlálás idején 1400 lakcímen tagadták meg a válaszadást annak ellenére is, hogy erre a törvény betűje kötelezi az embereket. A pótlólagos lehetőségek nyomán azonban ez a szám alig hatszázra apadt. A választ megtagadók eljárásra számíthatnak, amelyet a helyi jegyző indít majd – tette hozzá Virágh Eszter.

Egyéb, szintén szokványosnak mondható problémák is nehezítették a körülbelül negyvenezer számlálóbiztos munkáját. Előfordult ellenük tettlegesség is, volt, akinek eltörték a karját, vagy éppen megkergették. Mint megtudtuk, kiemelkedően erőszakos esemény nem történt, ahol pedig szükség volt rá, a helyi önkormányzat vagy a rendőrség megindította az eljárásokat – mondta a KSH munkatársa. A számlálóbiztosokról még annyit: nagyjából egyszázalékos volt a fluktuációjuk, aminek oka javarészt a feladatra való alkalmatlanság volt.

Az első adatokra a következő év tavaszán lehet számítani. A lélekszám, a nemi arányok, a lakások száma és mérete már kiolvasható lesz az előzetes adatokból.

A KSH először vetette be az internetet is mint olyan lehetőséget, ami megkönnyíti a válaszadást. A megkeresettek csaknem 19 százaléka élt is ezzel a lehetőséggel. Ezzel az eszközzel minden bizonnyal jelentős összegeket, időt és energiát lehetett megtakarítani. Virágh Eszter elmondta azt is: voltak kisebb-nagyobb nehézségek a működésben, ugyanakkor ezeket az informatikusok hamar javították. Ami inkább gondot okoz majd, az önállóan – kérdezőbiztos nélkül – kitöltött papír kérdőívek feldolgozása. Bármi is az oka – feltehetőleg a bizalmatlanság vagy a kötetlenség –, a válaszolók 16 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. „Nem könnyű segítség nélkül egy ilyen kérdőívet kitölteni, így azok olykor hiányosak, olykor meg éppen túltöltöttek” – hívja fel a figyelmet Virágh Eszter.

A cenzus 19 milliárd forintba kerül, persze ezt az összeget el kell osztani négy-öt évre, hiszen ebben nemcsak az adatfelvétel költségei jelennek meg, hanem már az előzetes munkálatok is pénzbe kerültek. Ez az összeg – az infláció és egyéb változást mérő mutatók mentén számolva – nem több, mint az ezt megelőző cenzus költségei.